Akár a mögötte húzódó, gazdagon rétegzett történetnek, a GRIS-nek is sok oldala van. Fejtörőkkel kirakott platformjáték. Megelevenedő vízfestmények tára. És egy lélekemelő digitális műalkotás – a remény és a gyász elegye, az élet diadala egy tragikus veszteség után.

A gyönyörűen megrajzolt szintek mindegyike a gyász öt fázisának egyikét szimbolizálja. Ahogy egymás után leküzdöd őket, a kezdetben egyszínű, fakó tájat (a gris spanyolul annyit tesz, „szürke”) lassacskán elárasztják a színek.

Minden szélfútta sivatag és zöldellő erdő fontos leckét tartogat. A depressziót jelképező víz alatti világban például megtanulsz mélyre merülni.

Megnyugtató, merengő jellege ellenére a GRIS világa tele meglepetésekkel és varázslattal. Változz rájává és suhanj át az óceán barlangi útvesztőin. Szárnyalj a levegőben, miközben pillangók keringenek körülötted. Vagy változtasd könnyed köpenyed egy masszív kőtömbbé, amely ellenáll a szélnek. Megszakadt szíved hamvaiból csodálatos képességek törnek a felszínre.

A GRIS-ben nincs helye a halálnak. Ha lepottyansz egy szakadékba vagy elvétesz egy ugrást, könnyedén visszatalálsz a felszínre. A félelmetes fekete madarak vagy a tintaszerű angolnák árnyalakjai pedig csupán akadályok, amiket le kell küzdened az utad során.

A GRIS minden gyönyörűen kivitelezett eleme tökéletesen épül be a játékba, a szívszorító zenei aláfestést is beleértve, amit a kamarapopot játszó Berlinist jegyez. Az egyik szinten olyan tökéletes az összhang a zene és a történések között, hogy a dallam üteméhez tudod igazítani a mozdulataidat.

Ne hagyd, hogy a neve megtévesszen – a GRIS tele van színekkel. Ez a felejthetetlen játék arra emlékeztet minket, hogy az öröm, a bánat és a gyógyulás gyakran kéz a kézben járnak.